A felfedezésért

Szoborpark
Hadipark
Kaszó
Vidrapark
Szenna
Krisna völgy
Lovaglás
Szenta
Horgászat és vadászat

Szoborpark

Nagyatádon 1975-ben hoztak létre magyar és nemzetközi művészekkel működő faszobrász alkotótelepet. A művészek kezdeményezését az 1970-es évek során Hamvas János tanácselnök karolta fel. A telep tradicionális kapcsolódási pontjait a somogyi népművészet fafaragó hagyományai alapozták meg, ipari hátterét a Somogyi erdőgazdaság üzemei adták. A ~ kifejezetten a fával dolgozó szobrászok műhelyévé vált. Az Alkotótelep szakmai irányítását végző Művésztelepi Albizottság meghívásos rendszerben működő pályáztatás során választotta ki az éves alkotóidények résztvevőit. A szimpóziumok megrendezését a rendszerváltásig Nagyatád város és a Somogy Megyei Tanács biztosította. Az elkészült alkotások egy állandóan nyitva tartott szabadtéri múzeumban tekinthetők meg. A 20 hektáros szoborpark a Rinya patak és a Malom árok mellett terül el. Fennállása alatt 130 köztéri szobormű készült el, közülük több mint száz ma is látható - elsősorban az alkotótelep területén, ill. Nagyatád parkjaiban, de a környező településeken is elhelyeztek néhányat. A kezdeti, kísérleti évek után 1978-tól Nagyatád a strukturalista - koncept és land art művészeti kísérletek egyedülálló kísérleti terepévé vált a monumentális faszobrászat terén. (Farkas Ádám: Ködkarcoló; Gulyás Gyula: Térképzés) A szocialista művészetpolitika által a tűrt, illetve tiltott művészeti megnyilvánulások közti cenzori különbségtételre Pauer Gyula 1978-as tevékenysége szolgáltatott ürügyet (Tüntetőtábla-erdő).

Hadipark

2002. szeptember 17. került megnyitásra a Nagyatádi Hadipark, melyet a 69. Harckocsi Ezred Baráti Köre az ezred történetének megörökítésére és Nagyatád Város katona hagyományainak megőrzésére hozott létre.
A hadiparkban kiállított eszközök és tárgyak nagy részét a Baráti Kör tagjai és az Ezredben egykor szolgálatot teljesítő katonák ajánlották fel a múzeum részére.
A haditechnikai eszközök szállítási és hatástalanítási nehézségek ellenére folyamatosan érkeztek és érkeznek a Hadiparkba.
2002 szeptemberében a Hadtörténelmi Múzeumparancsnokának Holló vezérőrnagy úrnak az engedélyével a Keceli Pintér Művektől érkeztek meg az első haditechnikai eszközök. Egy lokátor szállító zártfelépítményű pótkocsi tartozékaival, egy GAZ-66 terepjáró tehergépkocsi, egy ZiL-131 M-7 akkumlátor töltő és javító gépkocsi felszerelésével és egy UAZ 452 K-1 M III híradóközpont gépkocsi felszerelésével együtt.
2003. október 17.-én érkezett Lentiből a Hadipark egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó haditechnikai eszköze egy T-34/85 típusú harckocsi (minősíthetetlen technikai állapota miatt jelentős karbantartási és javítási munkálatokat igényelve - TJ) 2004. március 4.-én Marcaliból érkezett a 69M. Tábori konyha teljes felszereléssel
2004. december 29.-én Kalocsáról megérkezett egy T-55/A közepes harckocsi (zászlóaljparancsnoki) mely hamarosan a Hadipark egyik legnépszerűbb kiállítási tárgyává vált 2005. szeptember 2.-án Kalocsáról érkezett egy BTR-60 R 975 (Páncélos vezetési pont)
2005. október 21.-én Lábodról egy 6 fontos tábori ágyú (makett) érkezett
2005. október 26.-án ismét Kalocsáról érkezett egy 45 mm-es páncéltörő ágyú
2005. december 23.-án egy (kiváló műszaki állapotban lévő - TJ) 122 mm-es 38/68 M tarack -kal bővült a Hadipark 2006.június 15.-én megérkezett egy MIG-21 BIS típusú vadászgép Reméljük hamarosan folytatódik a sor...
http://hadipark.extra.hu/

Kaszói Állami Erdei Vasút

A Kaszói Állami Erdei Vasút Magyarország egyik legfiatalabb kisvasútja, csak a II. világháború után létesült. A vasút védett természeti területen halad át, amit engedély nélkül nem is lehet másképp látogatni.
Az erdei vasutat 1952. és 1955. között építették, a faanyag szállítása céljából. A vasútüzem 760 mm nyomközű. Először a Szenta - Bojsza - Rinya fővonal épült meg. Ezt követték a szárnyvonalak. Sorrendben a Bükki, Bojszafenyvesi, és a Bojszafenyvesi. Végül a Bojsza - Kaszó követett. A vasúton a megnyitásától kezdve C-50-es dízelmozdonyok dolgoztak, és dolgoznak ma is. Kezdetben csak a fát szállították a Szentai fafeldolgozó és átrakodó állomásra. 1957-ben a megnövekedett igényekhez igazodva beszereztek egy gőzmozdonyt a már meglévő dízelek mellé. Sajnos ennek a súlyát a 9 kg/m-es sínpár nem bírta, így jó néhány baleset után kiállították a forgalomból.
A személyszállítás 1961. május 17-én kezdődött meg.
1962-ben fejújítás kezdődött, mely négy éven át tartott. Többek között a fa talpfákat betonaljakra cserélték. 1963-ban még egy új szárnyvonalat is építettek Nagyrinyapusztáig. Ezt a szárnyat néhány év után el is bontották.
Az erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás az 1980-as években egyre csökkent, míg végül 1985-ben megszűnt.
Ma a kisvasút 8 km-es Szenta - Kaszó közötti pályán közlekedik 15 km/órás sebességgel hétköznaponként

Vidrapark

Az európai vidra Magyarországon egyedül a Somogy Természetvédelmi szervezet tulajdonában lévő Petesmalmi rezervátumban kialakított Vidraparkban tanulmányozható természetes élőhelyén. A tavas területeken kialakított befogadó telep mentett vidrái különleges élményt nyújtanak az idelátogatók számára. Az erdei és a vízi élettér közvetlen találkozás folytán rendkívüli fajgazdagság jellemző, amelynek megfigyeléséhez, tanulmányozásához bemutató útvonalak, tájba illő, igényesen kialakított megfigyelő helyek állnak a látogatók rendelkezésére. Itt látható Magyarország legnagyobb testű ragadozó madara, a réti sas. Ezenkívül a cigányréce, gémfélék, kócsagok és a fekete gólya is megtalálható. Élnek itt még mocsári teknősök, és a kétéltűek számos faja. A terület egész évben látogatható.

Szennai falu múzeum

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Somogyban, az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja a somogyi faépítkezés legszebb, napjainkig fennmaradt emlékeinek megmentése, az objektumok szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és a hagyományos technika alkalmazásával történt. A gyűjtemény Szennában történő létrehozását a falu népi építészeti hagyományai, a még itt, eredeti helyén található népi talpas ház (Zóka Peti Lidi néni-féle, 1848-ban épült lakóház - ma turistaszállásként is működik), a település táji adottságai, valamint a kiemelkedően szép, festett, kazettás mennyezetű templom indokolták.
http://www.szenna.hu/

Krisna-völgy

Egyszerű életmód, magasszintű gondolkodás

A hely csendes, békés atmoszférája minden látogatónkban mély nyomot hagy. A világ zajától való távolság biztosítja, hogy legalább a látogatás rövid idejére tovatűnjenek a mindennapok problémái.
Krisna-völgy célja, hogy bemutassa a szentírások tanításaira épülő természetes életmódot és egy olyan kultúrát, amely a tiszta, szellemi-lelki harmónián alapul.

Mindezen elvek megvalósítására Srila Prabhupada kihangsúlyozta a farmközösségek fontosságát. Az volt az elképzelése, hogy a hívők termeljék meg a saját élelmüket, és törekedjenek arra, hogy minél több idejük legyen a lelki gyakorlatokra. így mindenki egyszerűen és Isten-tudatban élhet. "A tanításunk az, hogy termeld meg a saját élelmedet, bárhol is élj. Telepedj le, tarts teheneket, termelj zöldséget, gabonát és énekeld a Hare Krsnát. Ily módon tedd az életedet sikeressé azzal, hogy Krisna-tudatossá válsz és megszabadulsz az anyagi kötöttségektől."
http://www.krisnavolgy.hu/

Lovaglás Szentán

A 7 hektáros területen fekvő lovastanya egész évben nyugodt és csendes pihenést, kikapcsolódást biztosít minden vendége számára. A tanya, amely 5 patkós minősítéssel rendelkezik, 25 lóval, versenypályával, fedett lovardával, díjnégyszöggel, 56 szálláshellyel, 2,4 és 6 ágyas szobákkal (mely pótággyal bővíthető), étteremmel szolgálja ki a lovagolni, illetve pihenni vágyók igényeit.

Horgászat

A Rinyamenti kistérség teljes egészét behálózza a Rinya patak, így a térség természetes, vagy mesterséges tavakban, víztárókban igen gazdag. Ezeknek azonban csak egy része használható horgászásra.

  • A Nagyatádi "Csónakázó tó" mára a horgászok paradicsoma lett. A helyi horgászegyesület kezelésében van, és a turisták számára is rendelkezésre áll.
  • A várostól 7-8 km-re található Bolhás határában a gazdag halállománnyal rendelkező halastó. A horgászatra alkalmas tó magántulajdonban van, és a turisták fogadására kész. Szálláshelyet a faluban több háznál is biztosítanak.
  • Két éve működik a ma már világhírű Bojli paradicsom Háromfán. A horgászok évről évre kedvezőbb feltételekkel kereshetik fel a magántulajdonban lévő víztározót. Lassan hagyománnyá válik a szeptemberben megrendezésre kerülő "Nemzetközi BOJLI SHOW" egyre több hazai és külföldi horgász részvételével. A faluban több magánháznál lehet szállást kapni. A várostól mindegy 15 km-re délnyugatra található a tó.
  • Kutas- Beleg települések határában fekszik a 24 hektáros tó. Kialakult a horgász- vendégkörrel. Infrastrukturális kiépítettsége hiányos, de az érintetlen természetet kedvelők kedvelt helye. Nagyatádtól észak-keletre kb. 20 km-re elérhető.

Vadászatról  személyesen, vagy telefonon szíveskedjék érdeklődni.